Kalandjaim Bristolban

Pénteken abban a nem mindennapi élményben részesültünk, hogy már második napja volt ugyanaz a tanárunk. Most, hogy végre nem az ismerkedéssel kellett kezdeni, már volt időnk olyan fontos, a mindennapi élethez nélkülözhetetlen mondatokat megtanulni, mint: How much wood would a woodchuck chuck, if a woodchuck could wood chuck? Ennek felolvasását kéretik 2 mp alatt abszolváni... :) Ha esetleg valaki szeretne a mondat mélyére ásni és meglátni a mögöttes filozófia tartalmat, annak egy kis segítség: a woodchuck a harkáj, a chuck a dobni szinonímája (szleng). Így sem jobb? Valóban. A mondatnak kb. semmi értelme, de arra nagyon jó, hogy szemléltesse hol vannak a szünetek az angol mondatokban és mivel semmi értelme, ezért mindenki meg is jegyzi, zseniális. :) Szóval a szünetek:  How much wood | would a woodchuck chuck,| if a woodchuck | could | wood chuck?

Ezen túl esve kiderült, hogy következő óránk nem is a suliban lesz, hanem valahol teljesen máshol. Egy eltévedés miatti hosszabb kitérő után végre megtaláltuk a helyszínt. Ez van, ha valaki olyannak adják az egyetlen térképet, aki az sem tudja, hogy kell fogni és csak elindul valamerre, a többiek meg követik, mondván nála van a térkép. Szerencsére még időben kicsavartam a kezéből, mielőtt a város másik végében kötöttünk volna ki... :) Az órát egy moziban tartották meg (ilyenen sem voltam még), ezek tematikus előadások lesznek valamilyen konkrét témában hétről hétre. Első alkalommal az agyról volt szó. Mivel a latin angolul is latin, így mindenki azonos szinten értette az előadást... :)

Ezután 4,5 óra szabadidőnk volt a következő óráig. Mivel ebédidő volt, ezért néhány csoporttárssammal beültünk egy közeli kínai étterembe, mert délben akció van és 8 fontért annyit ehetünk, amennyit akarunk. Nyelvi nehézségekbe itt sem ütköztünk, ugyanis fogalmunk nem volt mit rendelünk, lévén magyarul sem tudtam volna. Szerecsére a legtöbb fogáshoz adtak kanalat, csak a báránybordáknál kerültem bajba. Megkértem a pincért, hogy mutassa meg hogyan kell haszlni, de valahogy sehogy sem akart összejönni. A végén kézzel kellett megoldanom, ha nem akartam lemaradni róla... :)

Ebéd után Ark-kal elindultunk megkeresni Bristol jelképét, a 150 éves Cliffton Suspension Bridge-et, ez az ottani Lánchíd. Hosszas mászkálás után végül sikerült megtalálni. Tényleg nagyon impozáns, ahogy 75 méterrel magasodik a folyó(?) fölé és panoráma fantasztikus. A fényképek megtalálhatóak facebook-on. Kicsit furcsa érzésem volt, hogy vajon minek is épült. Gyönyörű, kétségtelen jó, hogy van, turista látványosság, de 300 méterrel arrébb már sík a terep, szóval nem áthidalhatatlna problámát válott ki... :)

Este megtartottuk az első csoportbulit is. Másfél órán keresztül különböző night club-okat kerestünk (night club-nak itt az éjszaka is nyitvatartó, zénés bárokat hívják). Mivel az egyik helyre nem engedtek be 18 éven aluliakat, a másik helyre pedig short-ban nem lehetett bemenni, ezért kénytelenek voltunk az iskolával valamilyen, eddig általam fel nem derített kapcsolatban álló Zoom Bar-t választani. "Lame place" mondta az egyik francia csaj, akit megkérdeztem, hogy milyen hely. Igaza volt. Kis tánctér, kis wc, drága árak, minden, amitől rossz lesz egy hely. Ezek után még félórát töltöttünk azzal, hogy szobatársam feltétlen óhajának megfelelően, az általa kinézett 16 éves török csajt és barátnőjét különböző buszmegállokba kisérgessünk, hátha lesz belőle valami... Biztos én öregszem, de ezt már nem tudom élvezni... Végül persze nem lett semmi, de így végre haza mehettünk, mert már nagyon untam magam.

Szombaton dében aztán sikerült nagynehezen felkelni. Rövid tanakodás után meggyőztem Ark-ot (aki nagyon levert volt az előző este után, pedig nem tudom mit várt...), hogy menjünk el a botanikus kertbe, mert olcsó. Kisebb kerülővel sikerült megtalálni és tényleg olcsó volt, mert mint kiderült ez az egyetem botanikai karának tankertje, ezért diákoknak igyenes. :) Két kifejezetten érdekes része volt, amit máshol eddig nem láttam. Az egyik a kínai gyógynövény kert, amely állítólag ez az egy van Európában. Megépítése szigorú, 3.000 éves hagyományokat követ, miden növénynek meghatározott helye van, amit a jing-jang szerint helyeznek el. A másik az őstörténeti növényeket bemutató kertrész, ahol azt lehet megtekinteni, hogy mit ettek a dinók. :)

Vasárnap Ark az orosz csoporttársakkal Londonba ment. Így egyedül vágtam neki a városnak. Erre a napra a Blue Reef (kék szírt, zátony) Aquariumot néztem ki. Nem olcsó a belépő, diákkal is majdnem 4 rongy. A jegyárban viszont benne van az aquariumhoz kapcsolódó 3D-s Imax mozizás is, szóval valahol érthető. Napi 3 filmet adnak, a középsőt kétszer. A buszom sajnos 20 percet késett, ezért lecsúsztam az első filmről, aminek nagyon nem örültem, tehát ez van. Az akvárium meglepően kicsi, egy kvázi tengerparti várostól, ahol nagy hagyománya van tengeri hajózásnak, nagyobbra számítottam. Összehasonlításképpen a Tropicarium nagyobb. Az Imax-es filmek viszot tényleg nagyon szépek és jól átjön a 3D-s hatás. A Cápák c. flimben van egy jelenet, amikor kis medúzák között úszunk, na az tényleg olyan volt, hogy "lejött a vászonról" és azt hitted, hogy mindjárt az arcodhoz ér. :) Az akváriumban készült képeket szinten a facebook-on találjátok. 

Nem bántam meg, hogy megnéztem, pláne annak fényében, hogy Ark éjfél körül ért haza, mert lekésték a vonatjukat és Bristolban már busz sem volt, így jöhetett taxival. :) Ezzel szemben én már este 7-re hazaértem, igaz meglehetősen fáradtan, de volt időm pihenni egy kicsit és ráébrendi, hogy ugyan észre sem vettem, de már el is telt egy hét. :)